Az �kori Egyiptom m�v�szet�nek jellemz� von�sai

Az �p�t�szetben matematikai ismereteiket haszn�lt�k fel arra, hogy szimbolikus mondanival�t fejezzenek ki, a k�pz�m�v�szetekben. 3000 �v alatt alig v�ltozott m�v�szet�k. A t�m�kat megv�ltoztathatt�k, de az el�ad�s m�dja, karaktere l�nyegileg azonos maradt. Ennek alapj�n lehet �kori egyiptomi st�lusr�l besz�lni.

A m�v�szetnek els�sorban a halotti kultuszt kellett szolg�lnia. Az alkot�sok is legink�bb s�rokb�l ker�ltek el�: festm�nyek a s�rkamra fal�n, a halott szarkof�gj�n, a halottat a t�lvil�gon szolg�l� szobrok �s a neki odahelyezett ed�nyek, b�torok, a vele egy�tt eltemetett �kszerek.

Az �p�t�szet jellemz�i:

�p�t�anyagok

A legt�bbet haszn�lt �p�t�anyagok a napon sz�r�tott t�gla �s a n�d voltak. A k��p�tkez�sek homokk�, m�szk�, gr�nit t�mb�kb�l t�rt�ntek. A finoman faragott r�szek dioritb�l, porf�rb�l vagy alab�stromb�l k�sz�ltek. A templomokban el�fordult a padl� f�mmel t�rt�n� bebor�t�sa is.

�p�t�szeti m�fajok

Az �p�t�szet alkot�sait templomok, s�reml�kek, palot�k �s lak�h�zak k�pviselik Ezeket emelt�k id�t�ll� anyagb�l (gr�nit, m�rv�ny) A lak�h�zakat v�lyog, fa �s n�d alkotta, ez�rt az id�k sor�n elpusztultak.

A templom t�pusa m�r az �birodalomban megjelent, de az �jbirodalomban lett �lland� a fel�p�t�se. A templomt�pus mellett �p�ltek barlangtemplomok �s terasztemplomok is. Ezek az istens�get szolg�lt�k.

Az egyszer� emberek f�ldbe v�jt s�rba temetkeztek. Az uralkod�k �s el�kel�k viszont k��p�tm�nyekbe (masztaba, piramis). Az �jbirodalomban j�tt szok�sba a sziklas�rba val� temetkez�s.

T�r- �s t�megalak�t�s

A tereket egyetlen hosszanti tengely kapcsolja �ssze. Ez f�k�pp templomok eset�n �rv�nyes�lt. A k��p�t�szetben az oszlopok (vagy pill�rek) k�zti feszt�vot az �thidal� gerenda teherb�r�sa hat�rozza meg. Bizonyos m�reteken t�l a t�vols�g m�r nem n�velhet�, csak a magass�g, s ezzel egyenes ar�nyban vastagszik az oszlop vagy pill�r t�rzse. A fel�leteket csak a legritk�bb esetekben t�rik meg ny�l�sokkal (piramis szell�z�ny�l�sa, ajt�, ablak).

Szerkezetek, alapelemek

Az �egyiptomi �p�t�szet t�maszgerend�s szerkezet�. Kisebb t�vols�gok �thidal�s�n�l el�fordul azonban �lboltozat is. A falak massz�vak, lefel� sz�lesednek, a falazatot alkot� k�veket habarcs n�lk�l, fa vagy f�mkapcsok seg�ts�g�vel r�gz�tett�k. A padl�t �ltal�ban k�lap, n�ha f�mlemez burkolta. Az egyszer� lak�h�zakat agyagt�gla vagy vertfal jellemezte. A falak lefel� sz�lesednek, a p�rk�nyok egyszer�ek.

K�pz�m�v�szet s�km�v�szet

Az egyiptomiak nem azt �br�zolt�k, amit l�ttak, hanem azt, amit tudtak. A teret ez�rt s�kokra bontott�k f�l, az id�t nem �br�zolt�k. A fest�ket �r�lt �sv�nyokb�l, koromb�l �s toj�sb�l �ll�tott�k el�, v�zzel h�g�tott�k, ecsettel vagy puha ronggyal vitt�k fel a fel�letre. Az �rnokok �r�vessz�t haszn�ltak, ez k�s�bb kisebb illusztr�ci�k k�sz�t�s�nek eszk�ze is lett.

B�torm�vess�g

A s�rok gazdag b�torzatot tartalmaztak. A b�torok illeszt�s�re csapszegeket haszn�ltak. A fel�leteket sim�ra csiszolt�k, �l�nk sz�nekkel �s figur�lis d�sz�t�ssel l�tt�k el (elef�ntcsont-, fajansz- �s f�mberak�s).

Ikonogr�fia

A f�ra�kat is istennek tekintett�k. Az � attrib�tumaik: az �llszak�ll �s a kett�s korona voltak. A megdics��lt f�ra�t �llat k�p�ben is �br�zolt�k (szfinx). Szent �llatokat is gyakran �br�zolt�k.

 

Egyiptom m�v�szete korszakok szerint:

Neolitikum (Kr. e. 5. �vezredt�l)

A lakoss�g ekkor iszapb�l form�lt ov�lis vagy kerek alaprajz� kunyh�kban lakott, halottaikat a kunyh�k melletti ov�lis s�rokba helyezt�k. A m�v�szet eml�kei haszn�lati t�rgyak voltak, amit d�sz�t�ssel l�ttak el. Megmunk�l�suk �ltal�ban durva, de egy-egy ed�nyen, l�ndzsahegyen gondos munka figyelhet� meg.

Predinasztikus kor (Kr. e. 4. �vezred)

A s�rokat olykor k�vel rakt�k ki. A fam�vess�get kopors�- �s botmaradv�nyok mutatj�k. Kialakult a b�rm�vess�g.

A v�z�kr�l elmaradozott a figur�lis fest�s. H�rom sz�nt (feh�r, fekete, v�r�s) haszn�ltak.Kompoz�ci�ja rendezetlen, csak�gy, mint a figur�lis fest�s� v�z�k�. A t�red�kek embereket, vad�szatot, harci jeleneteket �br�zolnak.

Archaikus kor (Kr. e. 3000-2650)

A nagyplasztika k�r�be tartoz� alkot�sok k�z�l kev�s maradt meg. Ebb�l az id�b�l val� az Apisz-bika legr�gibb �br�zol�sa, m�szk�t�bl�ra festve.

�birodalom (Kr. e. 2650-2300)

A s�r�p�let el�bb n�gyzet, majd t�glalap alapra �p�lt, hat l�pcs� alkotja. Az els� t�k�letes piramis a V�r�s piramis lett, mely nev�t bels� v�r�s m�szk� bor�t�s�r�l kapta. A IV. dinasztia piramisai n�gyzet alap�ak. Bej�ratukr�l jobbra bonyolult folyos�rendszer, zs�kutc�k �s akn�k vezettek a halotti kamr�hoz. Ezeknek az �p�leteknek a d�sz�t�s�t k�l�nf�le l�tusz- �s papiruszfejezetes oszlopok alkott�k. A templomt�l �szakra �ll a Nagy Szfinx szobra. Az V. dinasztia idej�n megjelentek a naptemplomok.

A reliefek t�m�ja igen v�ltozatos: vad�szat, hal�szat, t�nc, ad�behajt�s, lakoma, munka�br�zol�s stb. A rajzolat finoms�ga �s a kompoz�ci� magas m�v�szei sz�nvonalr�l tan�skodik.

K�z�pbirodalom (Kr. e. 2065-1585)

A szobr�szatban k�t tendencia k�l�n�thet� el. A monumentalit�s, ami az �birodalmi szobrokat jellemezte (I. Szesz�sztrisz, III. Amenemhat szobra). A d�li, th�bai csoport, ezt szinte brut�lis realizmus jellemezte. A l�gy von�sok, a th�bait er�teljes arcvon�sok jellemezt�k. Jellemz�k a m�lyen �rkolt szemek, er�sen �vel� ajkak, ki�ll� pofacsont, bev�sett r�ncok. Az iparm�v�szet eml�kei a kir�lyi csal�dok s�rjaib�l ismeretesek: gy�r�k, l�ncok, amulettek, diad�m�k, karperecek).

M�sodik �tmeneti kor (Kr.e 1585-1580)

Az orsz�gon a h�kszoszok uralkodtak, kev�s eml�k maradt fenn. Az alkot�sok az el�z� korok alkot�sait ut�nozz�k.

�jbirodalom (Kr. e. 1580-1085)

A kir�lyok nem piramisba, hanem sziklas�rba temetkeztek. Szel�d lejt�s�, hossz� folyos� visz a szikla m�ly�ben kialak�tott s�rkamr�hoz. A folyos�t id�nk�nt kis szent�lyek szak�tj�k meg, a s�rkamr�t sz�les pill�rek tagolj�k. A mag�ns�rokat nyitott udvar el�zte meg, ahonnan hegyfalba v�gott szent�lyhez, m�sr�szt a s�rt rejt� akn�ba ny�lt bej�rat. A kamra egy vagy t�bb helyis�gb�l �ll. A s�rokat a mindennapi �let esem�nyeit �br�zol� festm�nyek bor�tott�k. Nagyon kev�s mag�nszobor ker�lt el�.

Az oszlopokra �s a bels� helyis�gek falaira vall�sos jelenetek ker�ltek. A s�rok �br�zol�sai k�z�tt szigor�an csak vall�si jelenetek l�that�k..

K�s�i kor (Kr. e. 1085-332)

A m�miak�tel�kek k�z� sz�nesen festett vagy fekete tint�val rajzolt papiruszokat tettek, m�gikus sz�veget illusztr�l� v�zlatos rajzokkal.

Ptolemaiosz-kor (Kr. e. 332-30)

Kiemelked� �p�t�szeti eml�kek f�leg templomok. A r�gi templomokhoz �j szent�lyeket csatoltak, de �p�tettek �jakat is, melyek k�r�l eg�sz telep�l�s alakult ki. A templom elrendez�se hagyom�nyos: p�l�n, ahonnan oszlopos udvarba ny�lt bej�rat, ezt fedett oszlopcsarnok k�vette sz�mos oldals� kamr�val vagy szent�llyel, innen s�t�t �t vezetett a f�szent�lybe, ahol a kultuszszobor �llt. Az oszlopok t�rzseit �s falakat m�lyen bev�sett �s k�r�l�rkolt reliefek d�sz�tett�k. K�r�l�tte rakt�rak, papi lak�sok, t�volabb t�gl�b�l �p�lt mag�nh�zak �lltak. Ezek k�z�l a gazdagabbak�i k�b�l �p�ltek �s falaikat domborm�vek tagolt�k.

R�mai foglal�s kora (Kr. e. 30 - Kr. u. 640

A korban �p�lt templomok hagyom�nyos alaprajzokat mutatnak (Esna, Phil�, Kom Ombo).. A templomok oszlopai v�ltozatos kik�pz�s�ek, a l�tusz- �s papiruszfejezeteket s�r�n vari�lt�k kiny�l� vir�gt�pusokkal. A szent�lyben fel�ll�tott istenszobrok, a papi portr�k er�teljes g�r�g hat�st mutatnak.

Hagyom�nyos temetkez�si t�rgyak mellett megjelent a fat�bl�ra festett, enkausztikus m�miaportr� amelyet a bep�ly�zott m�mia arca f�l� helyeztek. Ugyancsak megjelent a stukk�b�l form�lt m�miamaszk, ami m�r semmit nem �rz�tt meg a r�gi egyiptomi maszkok form�ib�l. A kereszt�nys�g hat�s�ra a r�gi isteneket r�szben elfeledt�k, r�szben �t�rtelmezt�k. Ez vezetett a kopt m�v�szet kialakul�s�hoz.

A koptok m�v�szete er�teljesen �rizte a hellenisztikus trad�ci�t. Nemcsak a form�kban, hanem a t�mav�laszt�sban is (oszlopf�k�n �s faragv�nyokon antik mitol�giai jelenetek). Ezt az �p�t�szet, szobr�szat �s fest�szet vizsg�lata egyar�nt meger�s�ti.

A kopt festm�nyeket, t�blak�peket �s falfestm�nyeket egyar�nt, er�teljes kont�rok jellemzik, mell�zik a testis�get, er�s s�t�t (nem fekete) kont�rokat h�znak

A koptok az iszl�m alatt megt�rt kisebbs�gg� v�ltak, m�v�szet�k �talakult geometrikus-ornamentikus m�v�szett�.

K�z�pkori m�v�szet

A korai iszl�m m�v�szet (abb�szida m�v�szet) eml�kei mellett m�g nagy ar�nyban tal�lunk kopt eml�keket. Ezut�n k�vetkezett a t�l�nida, a f�timida, az ajj�bida m�v�szet, v�g�l a t�r�k fennhat�s�g alatt a maml�k m�v�szet korszaka.

Az �jkori Egyiptom m�v�szet

�p�t�szet: Legjelent�sebb eml�ke a kair�i Egyiptomi M�zeum �p�lete (1897-1902), melynek neorenesz�nsz k�lseje van. A neost�lusok hat�s�ra kialakult a helyi st�lusforma.  

 

Kieg�sz�t�s:
Ikonogr�fia

Mint az �kori Kelet kult�r�iban �ltal�ban, az �br�zol�s mindig mag�t az �br�zol�s t�rgy�t jelentette. Elvont tartalmakra utaltak ugyan, de teljesen konkr�t m�don, az alleg�ri�t, szimb�lumot �s hasonl�kat nem ismert�k. Ikonogr�fi�juk alapja az isten kil�t�t mindig egy�rtelm�en felfed� attrib�tumok �s rekvizitumok.

Anubisz: sak�lfej B�sztet: macska Hathor: teh�nszarvak napkoronggal; szisztrum Heper: szkarabeusz Hnum: kosfej; fazekaskorong Honszu: s�lyomfej, H�rusz: s�lyomfej, gyermekhajf�rt �zisz: fej�n nev�nek hieroglif jele, egy tr�n; k�s�bb Hathor attrib�tum�t, a teh�nszarvakat �s napkorongot is �tvette Maat: egy mad�rtoll a fej�n Mut: kesely�

Nebethet: fej�n nev�nek hieroglif jele Nofertum: l�tusz[2] Ozirisz: m�miak�nt �br�zolt�k, kez�ben ostorral �s p�sztorbottal Ptah: m�miak�nt, kez�ben  ankhos dzsed-oszloppal R�: s�lyomfej, napkorong Szahmet: oroszl�n[2] Szelket: skorpi�[3] Szobek: krokodilfej Thot: �bisz vagy p�vi�n

 

 

Dzs�szer szakkarai piramisa

Medumi piramis

A nagy Szfinx

A V�r�s piramis belseje

Menkaur� szoborcsoport

 Rahotep alakja

 Nofret (Rahotep feles�ge) alakja ugyanarr�l a szoborr�l

 Piramis F�jj�mban

 K�h�n

 Mentuhotepet �br�zol� szobor

 III. Amenemhat szobra

 Szolgaszobrok

 Asszu�ni s�r belseje

Deir-el-Bahri, Hatsepszut terasztemploma

Memn�n-kolosszusok

 Luxori templom r�szlete

 Kir�lyok v�lgye

 Abu Szimbel, sziklatemplom

 A sziklatemplom r�szlete

 Hapu fia, Amenhotep szobra

Amarnai kerti jelenet

 Ehnaton �s csal�dja Aton korongja alatt

 Nofertiti b�sztje (Berlin)

 Tutanhamon halotti maszkja

 F�gg� Tutanhamon s�rj�b�l

 Tr�n a s�rleletb�l

 Anubisz szobra a s�rleletb�l

 Horemheb szobra (Louvre)

A Ramesszeum romja

 Kisbronz (Louvre)

 Kockaszobrok (Louvre)

 Irynefer keny�r el�tt �l (Louvre)

 T�ncosn�t �br�zol� osztrakon (Torino)

 Macsk�k �s egerek (osztrakon, Brooklyn)

Ozirisz, �zisz �s H�rusz a XX. dinasztia kor�b�l (Louvre)

II. Sesonk �br�zol�sa domborm�v�n (Kair�i M�zeum)

 II. Sesonk halotti maszkja (Kair�i M�zeum)

 Taharka fogadalmi aj�nd�ka (Louvre)

 Kockaszobor (Berlin)

 Szarkof�g belseje a XXI. dinasztia kor�b�l

dfui H�rusz-templom

Denderai Hathor-templom

IX. Ptolemaiosz portr� (Boston, Museum of Fine Arts)

Trajanus �ltal �p�ttetett kioszk

Philae

 Kom Ombo

 

F�jj�mi m�miaportr�k

Kopt oszlopf�

Krisztust �s Szent M�n�szt �br�zol� ikon (Louvre)