Az emberis�g hossz� fejl�d�st�rt�net�ben a m�v�szet viszonylag fiatal jelens�g. Az ember �ltal k�sz�tett els� szersz�mok mintegy 600 000 �vvel ezel�tt keletkeztek, az eddigi ismert legkor�bbi m�v�szeti alkot�sok pedig k�r�lbel�l 30 000 �ve, az �sk�korszak v�ge fel�, a legut�bbi j�gkorszakban keletkeztek.

Az �sk�kori m�v�sz, aki gy�jt�get�ssel �s vad�szattal teremtette el� t�pl�l�k�t, az�rt k�sz�tett szobrokat, rajzolt �s festett, hogy a m�gikus cselekm�nyekkel, a zen�vel �s t�nccal egy�tt a maga jav�ra ford�tsa a term�szeti jelens�geket. A 15 000-10 000 �vvel ezel�tti korszakb�l sz�p sz�mban maradtak fenn agyagb�l, puh�bb k�b�l, mammutagyarb�l k�sz�lt szobrok, domborm�ves, v�sett t�bl�k, barlangrajzok, �s -festm�nyek.

Szobrok:

A szobrok �ltal�ban n�i figur�k. A term�kenys�gre utal� testr�szek nagyobbak, a fej �s a v�gtagok pedig kisebbek. Ezek az istenanya-szobrocsk�k sok nemzed�k m�v�szet�ben hossz� ideig jelen voltak. Nagyon kis m�ret�ek, kb. 10 cm magasak. A legt�bbet az Atlanti-�ce�n k�rny�k�n tal�lt�k, de eg�szen Ukrajn�ig fellelhet�k. Legismertebb az Ausztri�ban tal�lt willendorfi v�nusz �s a Magyarorsz�gon el�ker�lt k�k�nydombi v�nusz. Ezek a szobrok b�lv�nyok voltak, a n�t nagy tisztelet �vezte, a vad�szat titokzatos oltalmaz�j�nak tekintett�k. A szobrok kisebb sz�mban �br�zolnak f�rfiakat is.

Rajzok, festm�nyek:

Barlangokban, szikl�kon is tal�ltak rajzokat.

A k�pek �ltal�ban olyan �llatokat �br�zolnak, amelyekre az �skor embere vad�szott. Ezek az �llatok gyakran csoportosan, sebes�lten vagy elpusztultan jelennek meg, f�leg b�l�nyek, orrszarv�ak mamutok �s lovak leggyakrabban pedig r�nszarvasok. A k�pek a form�k �s mozdulatok alapos megfigyel�s�r�l tan�skodnak.

�SKOR

1. Stonehenge, bronzkor

2. �skori lak�h�zak (pl. (�atal-H�y�k, Jerich�, Harappa, Mohendzso-Daro), Kr. e. 6000 k.

3. Willendorfi V�nusz, fels�paleolitikum, Kr. e. 30 000 k. (B�cs, Naturhistorisches Museum)

4. Lausseli V�nusz (k�domborm�), fels�paleolitikum, Kr. e. 30 000 k. (Franciaorsz�g)

5. Szegv�r-T�zk�vesi Sarl�s isten, �jk�kor - Tiszai kult�ra, (Szentes, Koszta J�zsef M�zeum)

6. Szk�ta aranyszarvas Z�ldhalompuszt�r�l, vaskor Kr. e. 400 k. (Budapest, Magyar Nemzeti M�zeum) (=MNM)

7. �skori barlangfestm�nyek (lascaux-i, altamirai), fels�paleolitikum Kr. e. 15 000 k.

/Az anyagban az �retts�gi felk�sz�t� tan�rom seg�tett/